A Nagyváradi Városi Vasút története

Egyenirányító alállomások – redresszorok

Amint már a bevezetőben említettük, gyakorlatilag szinte elválaszthatatlan a város közcélú energiaellátásának megvalósítása és a Városi Vasút villamosítása. Nem véletlen tehát, hogy a Nagyváradi Városi Vasút RT. még 1902-ben bérmentve telket biztosított a városi Villanytelep építésére. 1903 decemberében a nagyváradi Villanytelep megkezdte a villamos energia termelését ipari- és házi- fogyasztásra valamint közvilágításra. 1904 febr. 2-án kelt jegyzőkönyv alapján (Nv. Levéltár 141. lelt szám, 130 sz. 325 old. ) a Nagyváradi Városi Vasút RT és a Villanytelep megegyeznek éspedig:
A Villanytelep kiépíti az egyenáram fejlesztő berendezéseket a villmos vontatás számára, a villamos energiát a fűtőanyag árával arányos áron adja el, a NVV Rt. elvállalja egy akkumulátortelep kiépítését.
Még eltelt 3 év, és 1906 április 25-én elindultak az első tömegközlekedésben használatos Siemens villamosok illetve az áruforgalomban az első villanymozdonyok.
Mint ismeretes, a városi villamos vontatásban egyenáramot használnak, bizonyos műszaki okok miatt: ugyanis az egyenáramú motorok forgás sebességének szabályozása egyszerűen megoldható.

1906-ban 2 darab 185 kW –os Ganz “unformer”-t (áramátalakító konvertert) szereltek be a villanytelep géptermébe. A váltóáramú motorral hajtott generátor 550 V egyenáramot állított elő. Lassan beépült a város életébe a villamos közlekedés, a nehéz világháborús hangulat érezhető volt a szállításban is. 1919 április 20-án Traian Moşoiu tábornok vezette román csapatok megérkeztek Nagyváradra. A tábornok és kísérete átveszi a város kormányzását. A szénhiány, amivel a villanytelep kazánjait fűtötték, krízishelyzetet idézett elő, mindenféle fával is fűtöttek, szenet rekvirálnak a megye területén. 1919 nov. 28 és 1920 febr. 20 között kedd, csütörtök és szombati napokon nem volt közcélú áramszolgáltatás.

Lassan a háborús évek okozta nehézségek kezdtek feloldódni és tovább fejlődött a villamos vontatás.
1926-ban a villamosvasút táplálására egy újabb Resicabányán gyártott 270 kW –os áramfejlesztőt szereltek be.
1949 2 drb. Ganz gyártmányú generátort ( 3000 V, 42 Hz / 600 V egyenáram) átköltöztetnek a Villamosmű udvaráról a Nagyállomással szembe.
1952 villamos vontatás energiaellátását biztosítandó, megtervezik a Dudek utcai (Duiliu Zamfirescu utca) egyenirányító alállomást. 1954-ig megépül, de majd csak 1959-ben használják tervezett rendeltetése szerint. 1954-ben megérkezik az egyik szovjet gyártmányú higanygőzös egyenirányító amit a Dudek utcába szántak. Nagy esemény a villamos vontatás életében, hogy az eddigi forgómotorral generált egyenáramot sztatikusan, higanygőz-egyenirányítóval állítják elő. Ezt a berendezést a Remiz udvarán egy építményben helyezik működésbe és ugyanide áthozzák az idáig a villamosműnél működő utolsó két Ganz generátort is ( 3000 V, 42 Hz / 600 V egyenáram).

1955-ben Nagyvárd is áttér az országos hálózatban használatos 6 kV 50 Hz-es áramellátásra, a remiz udvarán lévő egyik generátort és a két állomás mellettit áttekercselik, vagyis 380V 50Hz hajtómotor mozgatja a 600 V egyenáramot biztosító generátort. Az udvarban működő másik generátor Aradra kerül.

1957-ben a Dudek utcába szánt második higanygőzös egyenirányító is megérkezik, ez is a Remiz udvarán lett összeszerelve.
1959 A Remiz udvarából egy higanygőzös egyenirányítót átvisznek a Dudek utcai egyenirányító alállomásra és ugyanide felszerelnek még egy Békási bányából származó ugyancsak szovjet gyártmányú higanygőzös egyenirányítót, amely nem kis bonyodalmat okozott, ugyanis speciális transzformátora primér feszültségét úgy kellett módosítani, hogy a Nagyváradon használatos 600 V egyenáramot biztosítsa a villamos vontatásban.
A Dudek utcai egyenirányító alállomásból csak két tápláló (pozitív) illetve egy visszatérő (negatív) kábel zárta az áramkört, ami állandó gondot okozott a kóboráramok ellenőrizhetetlen hatása miatt.

1962 a jobb energiaellátás érdekében még 8 km betápláló (pozitív) illetve visszatérő (negatív) kábelek beszerelésére került sor és közben megszűnik a Nagyállomási generátor működtetése.
A villamosok energiaellátását a Duiliu Zamfirescu utcai illetve a Villamos remiz udvarán lévő egyenirányító alállomások biztosították már összesen 5 darab szovjet gyártmányú RMNV- 500 Amper típusú higanygőzös készülékkel.

A nagyváradi villamosok nem a szabványos 825, hanem 600 Volt egyenárammal működnek, szükségesnek látszott kidolgozni egy távlati tervet villamos vontatás energiaellátás biztosítására. A távlati terv elkészült, az idő bebizonyította, hogy villamos vontatásban igazi szaktekintélynek számító Potroviţa Sanda mérnöknő jól tervet készített.
1970-ben a Bukarest téri háztömbök között megépült az új 1000 Amperes AEG gyártmányú szilíciumos egyenirányító alállomás amit 1975-ben kibővítettek egy újabb 1000 Amperes készülékkel.

Érdekességként megjegyezzük, hogy 1973-ban a jobb ivóvíz ellátás érdekében 400 mm átmérőjű acélcsővezetéket fektettek le a városi strandtól a nyugati lakónegyed felé. Ismerve a város talajviszonyait és a villamosvontatás okozta kóboráramok hatásait, ezt a csővezetéket „katódikus védelemmel” látták el. Sajnos a védőberendezés üzemeltetését teljesen elhanyagolták, így az ezredfordulóra ez a csővezeték teljesen korrodálódott.

1979-ben. a Duiliu Zamfirescu utcai egyenirányító alállomáson a higanygőzös készülékeket kicserélték két egyenként 1500 Amperes szilíciumdiódásra és beszerelték a vezérlőtáblát, mely távvezérli majd az összes meglévő illetve megépítendő egyenirányító egységet.
1980-ban a régi remiz udvarán is üzembe helyezték a Cicero utcai egyenirányító alállomást, ami ugyancsak 2x1500Amperes szilíciumdiódás egység.
1982 márciusában a Rogériusz lakónegyedi vasúti híd mellett megépítenek még egy egyenirányító alállomást, ami ugyancsak 2x1500Amperes szilíciumdiódás egységből áll. 1982 júniusában a Szálka dombi kocsiszín mellett működésbe kerül az utolsó megtervezett egyenirányító alállomás is. Ez ugyancsak 2x1500Amperes szilíciumdiódás egységből áll.
Mondhatjuk, hogy 1982 júniusában lezárult a villamos vontatás energetikai megújhodása. A város különböző pontjain, a fogyasztás súlypontjában megépült mind az öt egyenirányító alállomás, melyek összesen 14000 Amper áramerősséget biztosítanak.

Nagy István - Zsíros Attila - 2013